A karantén utáni idegrendszeri regenerálás
Érintés

A karantén utáni idegrendszeri regenerálás

A karantén utáni idegrendszeri regenerálás – az érintés jelentősége.

A koronavírus-járvány miatti óvó intézkedések, az érintésmegvonásra is kiterjedő  korlátozások, az ismeretlen vírus okozta félelem és a stressz tartós jelenléte az immunrendszert is gyengíthetik. Hogy hogyan lehetséges ez, és mi a kozmetikai “ellenszer” azt a következő sorokban járjuk körbe.

A stressz a szervezet válasza, vagyis az okozat egy adott tényezőre. A kiváltó ok, azaz a stresszor lehet egy szituáció, egy esemény, egy konkrét személy vagy egy élethelyzet, amely kihívást jelent számunkra próbára téve képességeinket, olykor megtépázva énképünket. „A stressz eredetileg a szervezetnek az ingerekre adott nem specifikus válaszát jelölő orvosi szakkifejezés volt. Mai értelmében azonban jelentése nagyjából folyamatos feszültség vagy tartós idegesség, mely rendszerint egy vagy több állandó negatív ingerre adott tartós válaszreakció a szervezet részéről. A tartósan fennálló stressz akár komoly egészségkárosodást eredményezhet, mivel gyengíti a szervezet ellenállóképességét.”(1)   Lelki tünetként megjelenhet többek között a szorongás, idegesség, félelemérzet, nyugtalanság, bizonytalanság érzése, fásultság stb.

A stressznek két típusát különböztetjük meg. Létezik fizikai (pl. fájdalom,táplálék- és/vagy vízmegvonás) és pszichés stressz (pl. egzisztenciális szorongás, valós vagy megalapozatlan félelem valaminek a bekövetkeztétől, úgymint munkahely elvesztése, vírussal való fertőződés, hozzátartozó elhalálozása stb.).

A Selye János stresszkutató vizsgálatai bizonyították, hogy különböző stresszorok mindegyike ugyanazt a hatást váltja ki a hipotalamo-hipofizeo-adrenális rendszeren keresztül.

Az életet veszélyeztető helyzetben beindul szervezetünkben a Cannon –féle vészreakció. Ekkor gyakorlatilag az autonóm/vegetatív idegrendszer szimpatikus hatása érvényesül, vagyis gyorsul a szívműködés és a légzés, a vérnyomás emelkedik, az agyi keringés fokozódik és éberebbek leszünk.  Ezek a változások a szervezet védelmét szolgálják lehetőséget biztosítva a gyors cselekvésre („üss vagy fuss” ). Ez a készenléti állapot azonban nem tartható fent sokáig. A védekezési mechanizmus három fázisú rendszerét általános adaptációs szindrómának nevezik. Ha a stresszt kiváltó inger hosszabb ideig áll fenn a szervezet próbál ellenállni, majd alkalmazkodni az újonnan fennálló körülményhez. Azonban folyamatos, tartósan jelenlévő provokáló tényezők hatására a védekezési mechanizmus kimerül és a szervezet összeomolhat. A központi idegrendszer ingerként érzékeli a stresszor jelenlétét és a hipotalamuszon keresztül aktiválja a hipofízist, mely egyik speciális trophormonjának (=belső elválasztású mirigyek működésére ható), az adrenokortikotrop hormonnak az elválasztása fokozódik. Az ACTH (adrenokortikotrop) a mellékvesére hatva serkenti a kortizol, az adrenalin és noradrenalin elválasztását. Az adrenalin jelenléte a vészreakcióért, azaz a stresszre adott azonnali válaszért felel, energiatartalékainkat ,,berobbantva”. A noradrenalin többek között a figyelmünket élesíti ki,hatására éberebbek leszünk. Az emelkedett kortizol szint a „túlélési üzmmód” kapcsolója, de az adaptációs szindróma második, harmadik fázisáért is felelős. Ugyanis amikor egy problémán sokáig ,,kattogunk” , örlődünk és beleragadunk a helyzetbe a kortizolszint túlzott megemelkedése az immunrendszer gyengüléséhez vezet (természetes ölősejtek inaktiválása révén),  hatására számos egészségügyi probléma kockázata megnő, továbbá nem kívánt esztétikailag zavaró állapotokat (pl. elhízás, aknés bőr) okozhat. Selye János stresszkutató felismerte, hogy az általános adaptációs szindróma hatására, miközben a mellékvese működése fokozódik, a csecsemőmirigy és a nyirokrendszer működési hatékonysága csökken. Ezzel igazolta a stressz kórokozó hatását.

Minden ember máshogy reagál egy ugyanolyan intenzitású stresszhelyzetre. Van aki fel sem veszi a sors kihívásait, míg vannak akik olyan enyhe hatásokat is komoly stresszként élnek meg, amit mások észre sem vesznek. Ennek ellenére stressz mindenkit ér, és a tartós intenzív hatások előbb-utóbb általános adaptációs szindrómát váltanak ki. Ha nincs jelen az ilyen helyzetekben pihenőfázis, vagyis megnyugvásos stresszmentes időszakok, akkor a kimerültség és szétszórtság mellett pszichoszomatikus betegségek, pánikbetegségek és depresszió is kialakulhat. Továbbá a krónikus stressz,mint immunrendszer működést gátló tényező teret enged a bakteriális és virális fertőzéseknek.

Az intenzív stressz oldására számos módszer létezik (pl.nevetés, sport), de mindközül az egyik legmeghatározóbb az érintés. Az idegrendszer és a bőr az embrionális fejlődés során azonos csíralemezből, az ún. ektodermából fejlődik ki, ami magyarázatot ad szoros kapcsolatukra. Amikor lelki egyensúlyunk kibillen különféle elváltozások jelenhetnek meg bőrünkön (pl. akné) ill. a meglévő bőrbetegségek (pl. psoriasis, ekcéma) tünetei súlyosbodhatnak. Ezen összefüggéseket megértve tekinthetjük a bőrt az  idegrendszer vetítővásznának.

A külvilágból érkező információkat az érzékszervekben lévő receptorsejtek veszik fel, és az érző idegsejtek (érzőneuron, bipoláris neuron) által továbbítják a központ felé (agyvelő, gerincvelő) ahol az információk feldolgozásra kerülnek. Az információ továbbítását a végrehajtó szervek felé (pl. vázizmok) a mozgató idegsejtek, míg a zsigeri szervek simaizomzata és a mirigyek felé a központi vegetatív sejtek és a vegetatív mozgató neuronok végzik. A bőrben rengeteg ingerfelvevő receptor van, amelyek különféle információt közvetítenek  az idegi központok felé. A csupasz idegvégződések a veszéllyel járó ingereket fájdalomként vagy viszketésként továbbítják. A Mesissner testecskék a kis területen ható érintéseket, rezgéseket, a felszíni nyomást azonnal érzékelik, pontosan behatárolva azok helyét, azonban az inger huzamosabb fennállása esetén „kikapcsolnak”. A Vater – Paccini testek nagyobb bőrfelületet érő erősebb nyomást, vibrációt delokalizáltan érzékelik és leginkább intenzitásváltozáskor jeleznek. A Merke- sejtek, kis területen pontosan regisztrálják az érintést, a felszíni nyomást,  és érzékelik  az alakzatokat. Kitartóak, azaz mindaddig jeleznek, amíg az inger fennáll. A  Ruffini-készülék a meleg érzetet, a nyújtási ingereket, a bőr tágulását, nyomást és a mély tapintást érzékeli mindaddig, amíg az inger tart. A Krause –féle testecskék rendkívül kifinomultak, roppant érzékenyek: már azt is jelzik ha egy lágy szellő, egy piciny fuvallat meghajlítja a piheszőröcskéket, hidegérzetet is közvetítenek.

Az érintés fontosságát az orvosok és a pszichológusok is hangsúlyozzák, ugyanis az érintés a kortizolszint  (stresszhormon) csökkentésében nagy szerepet játszik. Relaxálás közben, nyugalomban a paraszimpatikus idegrendszeri hatás érvényesül, amikor az építő anyagcsere-folyamatok és a regenerálódás kerül előtérbe. Ennek tükrében a kozmetikai masszázs szerepe és jelentősége is felértékelődik. A kozmetikába érkező ügyfeleink bőrének érintése a szervezet regenerálódását beindító kapcsológomb. A masszázs során stimuláljuk az idegvégződéseket, melyek jeleket továbbítanak az agyba. Az idegrendszer „kisimul” a lélek megnyugszik. A pulzusszám és a vérnyomás csökken, a kortizolszint is apadásnak indul. A bőr véredényei kitágulnak, a nyirokkeringés és a bőr anyagcsere-folyamatai fokozódnak. Ezzel párhuzamban az érintés hatására örömhormon (oxitocin) is felszabadul.

 

Források:

Nyitrai Erika: Az érintés hatalma- Kulcslyuk kiadó (2011)

Montagu, Ashley – TOUCHING: The Human significance of the Skin (1978)

Boronkay Vica: Kozmetika közép és mesterfokon (2019)

Dr. Bagdy Emőke: Az érintés fontossága (Nyitott Akadémia) 2010.07.27.

Csaba György- Selye János és a stresszelmélet Természet Világa 138.évf. 12.szám (2007)

Az érintés ereje –www.tudatossag.com/?q=content/az-%C3%A9rint%C3%A9s-ereje (2015)

(1) http: hu.wikipedia.org/wiki/Stressz   (2020. 06. 09.)