A pre-pro-és postbiotikumok kozmetikai jelentőségei
probiotikum-prebiotikum

A pre-pro-és postbiotikumok kozmetikai jelentőségei

Az emberi szervezettel kb. 1012 számú mikroorganizmus alkot élőközösséget. Ezt az ökölógiai rendszert  mikrobiomnak nevezik.  Ezen mikroorganizmusok java a bélrendszerben található és az immunrendszerünk milyenségét befolyásolják. Azonban nem csak a szervezeten belül lelhető fel a parányi élőlények társulása, hanem az emberi bőrön is megtalálható.

A környezet felől érkező kórokozók, fizikai és kémiai ingerek elsőként a bőrrel vagy a nyálkahártyákkal találkoznak, így bőrünk kitüntetett szerepet játszik a szervezet védelmében, épségének megőrzésében.

A bőr mikrobiomjának sokszínűségét számos tényező befolyásolja. Ilyenek például a genetikai tényezők, a tranziens ( vendég/ idegen) baktériumok jelenléte, a környezeti hatások és az életvitel. A mikróbák megléte egyénenként és testfelszínenként is eltérő. A bőrterületek hőmérséklete, nedvessége, pH-ja, napfénynek való kitettsége, a szőrtüszők, a faggyú- és verejtékmirigyek száma befolyást gyakorol az egyes fajok megjelenésére.

Minden egészséges ember bőre saját, egyedi mikrobiommal rendelkezik. Számára az az egészséges!

Az anyaméhen belül (in utero) a bőr steril. Születéskor kezdenek megtelepedni és elszaporodni a mikroorganizmusok. A bőr mikroflórájának öszetételét a születés módja jelentősen meghatározza. Természetes szülés során a csecsemő bőre előszőr a hüvelyi baktériumflórával találkozik, míg császármetszés után az anya, vagy az apa mellkasára helyezett kisded bőrére a szülő bőrén élő baktériumok kerülnek és kezdenek el szaporodni. A baktériumok megtelepedése az élet során folyamatos, és a felnőttkorra alakul ki az egyénre jellemző mikrobiom. Az emberi bőr mikrobiomját baktériumok, gombák, vírusok és ízeltlábúak alkotják.

A környezetből a bőrre kerülő vendég flóra nem okoz gondot egészséges bőrfelszínen, mert a mikrobiom összehangolt rendszere véd ezekkel a behatolókkal szemben. Azonban a bőr rendszeres vagy túlzott fertőtlenítése a rezidens flóra (mikrobiom) durva megfogyatkozását okozza. Ennek a következménye, a bőr biológiai egyensúlyának felborulása, ellenállóképességének gyengülése. Ez a zavar más (olykor patogén) tranziens mikroorganizmusok kolonizációjához vezet. A védőflóra újraépüléséhez időre van szükség, mialatt a vendégflóra mikroorganizmusainak elszaporodása is teret nyer. Továbbá általános immungyengüléskor vagy a bőrfelszín ellenálló képességének csökkenésekor (például UV- károsodás esetén) a vendég flóra egyes tagjai kóroki tényezővé válhatnak, illetve a saját mikrobiom elhangolódása is pl. bőrgyulladásokat, gennyes bőrgyulladásokat illetve szélsőséges esetben bőrbetegségeket okozhat.

Összefoglalva: A bőr normál flórájának megváltozása érzékenyebb, gyulladásra hajlamos bőr kialakulását vonja maga után.

A prebiotikum olyan anyag, ami a meglévő jó/ védő baktériumainkat táplálja, „eteti”, életfeltételeiket segíti. Ezek többnyire szénhidrátok oligo és poliszacharidok. Illetve kedvelt és kozmetikumokban „újszerű” hatóanyag például az inulin, amit a bélben csak a ,,jó baktériumok” tudnak felhasználni. Tartalmazza pl. a csicsóka, articsóka, hagymafélék. Továbbá közkedvelt kozmetikai prebiotikum a  Polymnia növény vagy más néven Yakon (inkagumó), mely erős antioxidáns tulajdonsággal is rendelkezik.

A probiotikum ,,kész” baktérium. legalábbis korábban a kozmetikai cégek marketingesei  úgy állították be, hogy ,,kész bőrfelszíni baktériumflóra” van a termékekben. Ez a kijelentés komoly aggályokra adott okot, és  kozmetikum biztonsági kérdéseket is felvetett. A „kész baktériumkoktél” ugyanis áthangolhatja a saját egyedi mikrobiomot és negatív hatásai lehetnek!

Valójában bizonyos bőrfelszíni baktérium (gyakorta a tajsavbaktérium) fermentált, tehát erjesztett és lízisen átment, azaz szétdarabolt, szétesett formáját tartalmazzák a kozmetikumok.

A baktérium „darabkákat” a bőr jó, védő baktériumai fel tudják venni, beépíteni magukba és ezáltal jobban működnek, tehát közvetve erősödik a bőr immunrendszere.

A postbiotikum a baktériumok anyagcsere végtermékei pl. különböző aminósavak (pl. az arginin vagy a glutaminsav) amik a bőrön hidratáló, és antioxidáns hatásúak. Bizonyos batériumok (pl. a vastagbelünk baktériumai) termékei a B-vitaminok is, tehát azok is tekinthetők postbiotikumnak. Kozmetikai gyakorlatban például a bőrön a B3– vitamin halványító, a B5-vitamin bőrhidratáló, regeneráló hatását használjuk fel .Voltaképpen a tejsav is egy postbiotikum hisz az erjedés során a lactobacillus (tejsav baktérium) „állítja elő”, valamint az élő sejtek köztes anyagcsere terméke. A tejsav a bőrön enyhe hámoldó –ezáltal a bőr megújulását segítő-, és  pH. beállító hatású.

 

 

Felhasznált irodalom::

Boronkay Vica: Kozmetika közép -és mesterfokon Artemisz és Hesztia Kiadó (2019)

Dr. Gergely László Hunor, dr. Mihalik Noémi, dr. Sárdy Miklós: Az emberi bőr mikrobiomjának összetétele – Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, Budapest (2018)

Kárpáti Sarolta: Bőrgyógyászat és Venerológia; Medicina Kiadó (2013)

https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1468-2494.2012.00729. (2014.05.)

https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0966842X13001996 (2013.12.)

Szabadon felhasználható ábrák- shutterstock