A városi környezet hatása a bőrre
urbanizált-bőr

A városi környezet hatása a bőrre

A városi bőr élettelen, oxigénhiányos és fakó. Piros színt a légszennyezettség, és egyéb környezeti stressz által kiváltódó irritációk, érzékenységek és gyulladások festenek rá. De mit is jelent a „városi környezet”, és hogyan befolyásolja/ befolyásolhatja bőrünk illetve a szervezetünk állapotát? Ezt igyekszem bemutatni –a teljesség igénye nélkül, mégis átfogó képet adva- a következő sorokban.

A város egy olyan hely, ami ipari-, kereskedelmi – és lakóövezeteket is magában rejt, sűrűn lakott, azaz „urbanizált terület”. A városi technológia és infrastruktúra megkönnyíti életünk mindennapjait. Nyüzsgő milliője „pezsgésben” tart, azonban csillogó lüktetése láthatatlan terhet halmoz az emberi szervezetre. A levegőszennyezés torzult füstköd gyermeke a szmog, egyre gyakoribb vendég a nagyvárosok utcáin. Mérgező lehellete légúti megbetegedések melegágya (redukáló típusú szmog), napfényben lejtett perzselő tánca pedig szabadgyököket szikrázva károsítja az élő szervezetek valamennyiét (oxidáló szmog). A városok szerves részei továbbá a zaj,- fény- és különféle elektromos szennyeződések is.

A felsoroltak mindegyike hatással van az emberi szervezetre és ezáltal a bőrünk minőségére is. A város vibrálása az embert is folytonos pörgésben tartja. A csend hiánya és az állandóan jelen lévő stressz komoly ütéseket mér idegeinkre és immunrendszerünkre egyaránt.

A stressz a szervezet válaszreakciója az őt érő egy vagy több állandó negatív ingerre. Vagyis folyamatos feszültség vagy tartós idegesség.  A stresszt kiváltó élethelyzetet, eseményt, vagy konkrét személyt stresszornak nevezzük. A központi idegrendszer a stresszor jelenlétét ingerként érzékeli és hatására speciális hormonok elválasztására ad parancsot. urbanizált-bőr-2Ezen hormonok  (kortizol, adrenalin, noradrenalin) hatására a szervezet készenléti állapotba kerül (Cannon-féle vészreakció) gyorsul a szívműködés és a légzés, emelkedik a vérnyomás, az agyi keringés is fokozódik, ami által éberebbek leszünk és képesek leszünk gyors cselekvésre. Azonban folyamatos, tartósan jelenlévő provokáló tényezők hatására a szervezet „kimerülhet” ugyanis a kortizolszint túlzott megemelkedése az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ezzel párhuzamban a csecsemőmirigy és a nyirokrendszer működési hatékonysága is csökken. Ennek következtében számos egészségügyi probléma kockázata megnő, továbbá nem kívánt esztétikailag zavaró állapotok pl. aknés bőr, elhízás is megjelenhetnek. Ha nincs jelen az ilyen helyzetekben pihenőfázis, vagyis megnyugvásos stresszmentes időszak, a krónikus stressz, mint immunrendszer működést gátló tényező teret enged – a bőrön is – a bakteriális és virális fertőzéseknek egyaránt.

A különböző elektromos berendezések, hírközlési eszközök és elektromos vezetékek által kibocsájtott elektromágneses sugárzás ill. rádiófrekvenciás sugárzás is terhelést jelent a szervezet számára.  Az elektroszmog káros hatásait több tudományos kutatás alátámasztja. Rövid távú neurológiai következményei között szerepel tünetként  a fejfájás, szédülés, ingerlékenység, depresszió, álmatlanság, fáradékonyság stb. Ezek mellett szív és érrendszeri megbetegedések (pl.: szívritmus zavar, vérnyomás ingadozások, mellkasi szorítás, légszomj) légzőszervi kórok (pl.:asztma, hörghurut), szemészeti problémák (pl.: szemszárasság, látásromlás) is megfigyelhetőek.  Hozományaként továbbá pajzsmirigy problémák, emésztő szervrendszeri zavarok, nőknél fogantatási nehézségek is jellemzőek.  A városi lét terheit a bőrünk is visszatükrözi érzékeny, gyulladásra hajlamos bőrállapotok, égő, viszkető érzetek, és különféle „rejtélyes” bőrkiütések formájában. (A különböző szervrendszerek zavaria miatt kialakuló kozmetikai változásokról a Kozmetika közép -és mesterfokon című könyvben olvashatsz.)

Az elektromágneses sugárzásnak hosszútávú hatásai között első helyen szerepelnek a DNS károsodások, sejtszintű degenerációk, onkogén aktivitás (rákos folyamatok serkentői), az immunrendszer meggyengülése és a melatonin hormon termelődés lecsökkenése. A melatonin a tobozmirigy által termelt biológiailag fontos hormon. Javarészt ez a hormon felelős a napi ritmus szabályozásáért, azaz az ún. cirkadian code –ért.  Bizonyos nézetek szerint a melatonin hormon nem más, mint a fiatalság hormonja, vagyis termelődése felelős az emberi vitalitásért, a fiatalos megjelenésért. Kétségtelen, hogy jelentős antioxidáns hatással is bír, azaz hozzájárul a szabadgyökök elleni küzdelemhez, és a velük összefüggésben lévő betegségek (pl. szív és érrendszeri megbetegedések, rákos folyamatok) leküzdéséhez, s ezáltal közvetve az öregedés ellen is hat. A cirkadián ritmus felborulása több súlyos betegség katalizátora lehet.

A városi pezsgés, és állandó rohanás, rendszertelen táplálkozás, kampányszerű munka, az éjszakázások negatívan hatnak és az arra fogékonyaknál betegségekhez vezetnek.  A depresszió, 2-es típusú diabétesz, elhízás, magas vérnyomás, és bizonyos  veseelégtelenségek hátterében is a ciklus felborulása az egyik fő ok. Gyakorta az így megjelenő betegségek vagy a rá való hajlam nem genetikusan kódoltak, hanem gén felettiek azaz epigenetikusak.

Az epigenetikai szabályozás olyan környezeti hatások (pl. pszichoszociális hatások, lelki hatások, táplálék, mozgás, gyógyszerek, fényhatások stb.) összesége, amelyek a DNS nukleotidsorrendjét nem változtatják meg, azonban egyéb, a génműködésre ható változásokat idéznek elő.

Az emberi szervezetre és ezáltal a bőrünkre is ható környezeti tényezők közül az egyik legfontosabb a táplálkozás. A gyakorlatban a különféle élelmiszerek bőrre gyakorolt hatását tapasztalati úton a „megfigyelés” eszközével detektálták. Íly módon az olajos magvak szeborea fokozó hatását, az alkohol hajszálértágító, bőrpír „belobbantó” tulajdonságát, a túlzott állati fehérjefogyasztás gyulladáserősítő, és a nagy mennyiségű sófogyasztás ödémakeltő tényét is lejegyezték már. Ennél jóval komolyabb, és kutatásokkal is alátámasztott tudományág a  nutrigenomika, vagyis táplálkozásgenomika, amely a táplálék és gének kölcsönhatását vizsgálja a genom (a DNS-ben kódolt örökítő információk) szintjén. A tanulmányok eredményeképpen bizonyítottan igazolást nyert például, hogy a fokhagyma szerves kénvegyületei (pl. allicin, alliin-szulfid), a káposztában és a brokkoliban is megtalálható izotiocianátok (pl. szulforafan) valamint a vörösszőlő héjában ill. a vörösborban lévő resveratrol is a kémiai karcinogénekkel (rákkeltő anyagok) szemben jelentenek védelmet. A resveratrolt napjainkban kozmetikai hatóanyagként is megtalálhatjuk a különféle anti-aging termékekben erős antioxidáns tulajdonsága miatt. A resveratrol ugyanis a sirtuin1 enzim aktivátora. A SIRT1 enzim számos jótékony hatása mellett képes befolyásolni az öregedési folyamatokat, szerepet játszik a különböző típusú rákos megbetegedések kialakulásának megelőzésében, valamint a gyulladásos folyamatok, DNS-sérülések javításában, és a mitokondriumok keletkezésében.

Az epigenetikai hatások nyomán megvalósuló változások egy része, a szülőről az utódra is átadódó módosulásokat okozhatnak. Tehát életmódunk, életstílusunk, táplálkozásunk, a minket érő környezeti hatások nem csak a saját szervezetünket/ bőrünket károsíthatják, vagy éppen javíthatják, hanem a szerzett „információk” gyermekeinkbe is átíródhatnak.

Az eddig leírtak tükrében igazolást nyernek azon kozmetikai törekvések, amelyek a kozmetikai kezelések során mellőzik az elektromos gépeket. Az elektrokozmetikai berendezéseket kizárják a kabinokból és visszanyúlnak az ősi módszerekhez, praktikákhoz melyeket új köntösbe csomagolva alkalmaznak. Elsődleges „eszközük” az emberi kéz. Az irányzat felfogása szerint minden élő egészséges szervezetnek, a különféle szerveknek, így a bőrnek is van egy sajátos energetikai rezgése (kvantumbiológia, kvantumfizika).  Ennek a rezgésnek az elhangolódása vezet a különféle betegségek megjelenéséhez. A rendszer „gyógyulásának” elsődleges kulcsa, az egészséges rezgés visszaállítása. Az ilyen szemléletű kezelések az érintés stresszoldó, léleksimogatása mellé gyakorta segítségül hívják a kristályok erejét (minden kristálynak, féldrágakőnek és drágakőnek saját rezgése van, ami a szervezetre jótékony) és a mágnes adta lehetőségeket. (Egy magyar gyártású, szabadalmazott kozmetikai eszköz a magIQskin a kristályok és a mágnes erejét ötvözi.)

A városi környezet, a bőrirritációt okozó szennyezettség (szállópor, szmog- 2,5 mikronos méternél kisebb mikrorészecskék megtapadása és felszívódása), és az UV valamint IV sugárzás bőrre gyakorolt negatív hatásai a kozmetikum gyártó cégeket is „megihlette”. Az elmúl néhány év trendjei között a „bőrvédőpajzs” kozmetikumok élen járnak. Az efféle termékek, mintegy „második bőrként” védelmet biztosítanak a környezeti szennyeződések, szállópor, füstköd negatív hatásaival szemben (pl. pollustop®, tamarind és stevia poliszacharidok) a bőr immunrendszerét támogató  (pl. pre-pro-és postbiotikumok), mikrokeringését javító (pl. heszperidin) és antioxidáns (pl. astragalus, ginzeng, silymarin, resveratrol, A,-C,-E,- Q10 vitaminok) védelmet biztosító, továbbá a bőrbarriert támogató és hidratáló (pl. ceramidok, hialuronsav, ricinus olaj, kollagén) hatóanyagokkal. Az újszerű termékek továbbra is nagy figyelmet fordítanak a bőr fényvédelmére, de nem csak az UV sugárzás, hanem a bőrt ugyancsak károsítani képes IV/IR sugarak (hőgyulladás, hőpigmentáltság) ellen is védelmet biztosítanak (pl. Elix-IR®, polygonum aviculare).

 

 

Források:

Satchin Panda Phd. – Circadian code (2018)

Falus András –Epigenetika, a biológiai működés szoftvere (2015)

Fekete Sándor György – A táplálkozás mint a környezeti tényezők legfontosabbika? (2012)

www.radiesztezia.net/elektroszmog-hatasa-betegsegek (2021.06.10.)

Képek: Pixabay- Gerd Altmann